dr Kucsera László
Gazdasági büntetőjogi
szakjogász

Mi az a rabosítás?

Büntetőjog

A rabosítás a rendőrségi szakzsargonban és kriminalisztikában használt fogalom, amely annyit tesz, hogy a büntetőeljárás alá vont gyanúsítottról fényképfelvétel - 3 fényképet készítenek róla - készül, tízujjas ujjnyomat lapot és tenyérlenyomatot vesznek tőle és iktatják az adatokat a bűnügyi nyilvántartásban.

Minden gyanúsítottat, amennyiben szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják nyomban rabosítják is. Gondatlan bűncselekmények esetén csupán számokkal ellátott táblával együtt lefényképeznek elölről és oldalnézetből, ilyenkor elmarad az ujjlenyomatvétel.

Sok esetben a rendőrség taktikai okokból az idézésben még tanúnak hívja be a feltételezett gyanúsítottat, majd miután tanúként kihallgatta - védőügyvéd távollétében - ugyanazon cselekmény elkövetésével meg is gyanúsítja.

A tanúból lett gyanúsítottat viseli meg legjobban a rabosítással járó meghurcoltatás és legtöbb esetben traumaként élik meg a rabosítást. A rabosítás lelkileg megalázó. A rabosítást nem maga a kihallgatást végző rendőr végzi, hanem erre szakosodott rendőrségi technikus, ettől függetlenül a bűnügyi filmekből megismert sorszámmal történő fényképezés és a kézbőr tintával történő átitatása megterhelő.

Önmagában az alaptalan gyanúsítgatás és rabosítás nem képez alapot kárigény, vagy fájdalomdíj követelésére. A terhelt adatai a „rabosítás" után – az akár évekig elhúzódó büntetőper végéig – a bűnügyi nyilvántartásban maradnak.

Következő Kft. üzletrész Hírek

Megjegyzés a cikkhez

Menü