dr Kucsera László
Gazdasági büntetőjogi
szakjogász

Hagyatéki eljárás

Családjog

A hagyatéki eljárás jogszabályban pontosan meghatározott és körülírt nemperes eljárás, amely az örökhagyó halálának bekövetkeztével rendezi a hagyaték sorsát.

A hagyatéki eljárás a jegyzőnek az örökhagyó haláláról való értesülésével indul meg.

A hagyaték leltározása.

A hagyaték leltározási eljárása hivatalból indul és illetékmentes.

A hagyaték leltározása során az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatainak, valamint a hagyatékba tartozó vagyonnak, továbbá az ezekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatoknak a beszerzése és rögzítése történik

A jegyző az eljárás megindulását követő nyolc napon belül kezdi meg a hagyaték leltározását. A leltározást a közjegyző végzi abban az esetben, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. Ebből a célból a közjegyző az illetékes jegyzőt is megkeresheti.

A hagyatéki leltározás kötelező, ha a hagyatékban

  • belföldön fekvő ingatlan van,
  • belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,
  • lajstromozott vagyontárgy van,
  • a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

A leltár elkészítésének határideje harminc nap, melyet a jegyző kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről

való tudomásszerzésének napjától kell számítani.

A leltárba felvett ingatlan értékének meghatározásánál az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglaltakat kell alapul venni, továbbá az öröklésben érdekeltek az érték tekintetében nyilatkozatot tehetnek. A leltár felvételének helyéről és idejéről az ismert öröklésben érdekelteket értesíteni kell. A szemle mellett meghallgatással is megállapítható a hagyatéki leltár tartalma, erről szintén értesíteni kell az előbbi érdekelteket azzal, hogy távolmaradásuk nem akadályozza a leltár felvételét.

Hagyatéki eljárás menete.

Maga a hagyatéki eljárás az illetékes közjegyző előtt zajlik. Illetékes az a közjegyző

  • akinek működési területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt;
  • ha az örökhagyónak belföldön lakóhelye nem volt, akinek működési területén az örökhagyó meghalt;
  • ha pedig külföldön halt meg, akinek működési területén hagyatéki vagyon van.

A közjegyző a hagyatéki eljárás keretében tisztázza az örökséggel kapcsolatos valamennyi esetleges vitát, így többek között:

  • a végrendelet vitatott érvényességét,
  • a kiesési okokat,
  • az örököstársak örökrészét,
  • az ági öröklési igényeket,
  • a köteles részi igényeket stb.

Hagyatékátadó végzések.

A közjegyző – a hagyatéki tárgyalás befejezése után (problémátlan és egyszerű esetekben: tárgyalás nélkül is) hagyatékátadó végzéssel zárja le.

A közjegyző az eljárást kétféle hatályú végzéssel zárhatja le:

  • Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha a hagyaték átadásának törvényes akadálya nincs és az örökösök között öröklési jellegű érdemi kérdések nem vitatottak, nevezetesen, ha
  • a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt, és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs; vagy
  • a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita.A jogutódlás részleteit érintő vita esetén is teljes hatállyal kell továbbá átadni
  • az ingatlan hagyatékot, ha csak a készpénzhagyomány vitás;
  • a hagyatékot, ha a köteles rész vagy annak mértéke vitás, de a köteles részre jogosult igényének pénzben való kielégítését kéri és a hagyaték teljes hatályú átadásához hozzájárul;
  • a hagyatékot, ha az örököstársak csak a tulajdonközösség megosztásának módjában nem tudtak megállapodni;
  • a hagyatékot, a túlélő házastárs haszonélvezeti joga vagy annak terjedelme vitás.

Teljes hatállyal átadható a hagyaték egy része is, ha az ilyen átadás előbbi feltételei a hagyatéknak csak erre a részére állnak fenn. Ugyancsak nem akadálya a nem vitatott hagyaték teljes hatállyal történő átadásának az a körülmény, hogy az örökösök között a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak köre vitás; a vitás ingóságot vagy ingatlant ilyenkor átmenetileg figyelmen kívül kell hagyni.

Ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel lehet átadni a hagyatékot minden egyéb vita esetében. Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésben meghatározott örökös jóhiszemű birtokosnak minősül: a hagyatéki tárgyakat (készpénz és értéktárgyak kivételével), birtokolhatja és használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

Jogorvoslat.

A hagyatéki eljárás során a közjegyző által hozott, érdemi rendelkezést tartalmazó végzést – 15 napon belül – fellebbezéssel támadhatja meg az, aki a végzés valamely rendelkezését magára nézve eljárásjogilag sérelmesnek tartja. A közjegyzőnél előterjesztett fellebbezés elintézése a törvényszék hatáskörébe tartozik. A törvényszék végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye. A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen (annak jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül) az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet az eljárásban nem bíráltak fel, feltéve, hogy az új tény – elbírálása esetén – az öröklés rendjének vagy jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

Az érdekelt az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett igényeit – a végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt – perrel érvényesítheti. Ez a per perjogilag nem a hagyatékátadó végzés megtámadása (erre a célra a fellebbezési jog áll az érdekeltek rendelkezésére), hanem a hagyatéki eljárásban figyelembe nem vett öröklési igény peres úton történő érvényesítése. A per határidőben történő megindítását az eljáró közjegyző előtt hitelesen igazolni kell.

Következő Idén is érdemes mielőbb nyilatkozni az adókedvezményekről Hírek

Megjegyzés a cikkhez

Menü